7. nap. Ismét utazás. Sultanhani, Konya.

Reggel korán indultunk el Nevsehírből, mert a mai nap is utazós nap lesz sok megállóval. Még a városból kifelé menet ismét megállapítottam, hogy ez is egy olyan város, ami igencsak csalóka képet mutat magáról. Az előző napi séta és a nappal látottak alapján úgy gondoltam, hogy ez a város is egy majd 1 milliós lakosú város, de aztán ért a nagy csalódás, mert még 100.000-en sem lakják. Csak hát a magas házak, lakóparkok és a széles utak igencsak betudják csapni az utazót. Ma is több 100 km várt ránk és persze sok látnivaló. Mint említettem 1000 m magas fennsíkon vagyunk és ott a víz igen csak nagy kincs. Ahol öntözni tudnak ott szép zöld területek vannak, ahol pedig nem ott bizony sivatag. Október lévén már a betakarítások mindenhol véget értek és a környék slágerterméke várat még magára az pedig nem más, mint a tök. Rettentő nagy tökföldek mellett mentünk el. Én még nem láttam ekkora területet, ahol tök van. Állítólag olajat préselnek a magjából, meg takarmány lesz belőle.

Utunk során egy tervezett látogatás volt. Az pedig Sultanhani-ban egy karaván szeráj. Egy kis településen lévő tevekaraván megállóhely, amit tökéletesen felújítottak. Innen továbbutaztunk Konya városába a törökök szent városába (a „táncoló dervisek” szerzetesrend központja) és megnéztük a híres Mevlána Múzeumot.

8. nap Pamukkale, és a Hieropolisi romok egy kis kegyhely látogatással:

Talán az első olyan szálloda volt az utunk során, amitől azért nem voltam hasra esve. Annak ellenére, hogy egy thermal szálloda volt fürdőmedencékkel és más ellátással. Már csak azért sem hagyott mély nyomot bennem, mert sötétben, késő este értünk oda és korán reggel már indultunk is tovább, mert a mai nap is igencsak bővelkedett látnivalókban. Többek között Pamukkale és a fő látványossága a mészkőpadok. A képeken több víz volt a medencékbe, de a látvány így is lenyűgöző volt. Még mezítláb sétálni is lehetett a vízben. Itt bő 3 órát töltöttünk, de sajnos kevésnek bizonyult voltak dolgok, látványosságok, amik kimaradtak.

A hieropolisi romok már nem is voltak olyan feltűnőek.

A környék szintén a turizmus központja, a reggeli hőlégballonozás itt sem maradhatott el. A nap második felében egy Mária kegyhelyet látogattunk meg és egy „romhalmazt”. Az előbbihez inkább csak az odavezető út volt látványos az utóbbi azért csak részben igaz. Efesos valóban csak romokat mutat, de hát mit is várnánk egy romvárostól. A sok követ azért jó sorrendbe tették le, ezért még látványos is volt. Estére pedig megérkeztünk Kusadasiba.

9. nap Pergamon, Trója és a szállásunk Canakkale:

Kusadasi egy tengerparti üdülőváros, ami még októberben is tele van turistákkal. A szálloda, pedig a klasszikus európai igényeket kielégítő szálloda volt. Semmi extra. Hacsak a bődületes kajaválaszték nem az. Korán reggel indultunk tovább majdhogynem napfelkeltével.

Meg sem álltunk Pergamon akropoliszáig. Ide egy lanovkaszerűséggel lehetett feljutni, és mint sok más helyen itt is csak romok voltak. De itt legalább a kilátás volt pazar.