A reggeli igencsak nehézkes ébredés és reggeli után 8 órakkor nyakunkba vettük a várost. Az időjárás most annyival volt kegyesebb, hogy nem esett, sőt még a nap is sütött csak éppen olyan "csontighatoló" szél fújt. De persze ez nem tántorított el minket, hiszen a város miatt jöttünk. Az északi oldalról kezdtük a városnézést. Volt itt minden, katedrális, képtár és még több templom, de csak mentünk és mentünk. Nagyon tetszett. Persze ehhez az is kellett, hogy volt egy fantasztikus idegenvezetőnk, aki profi volt a vezetésben. Folymatosan ontotta az információt. Nem hinném, hogy volt olyan dolog, ami elkerülte volna a figyemét és ne modott volna róla valamit. Legyen az évszám vagy valamelyik fejedelem rokonának a rokona. Majd 3 órai irányított "bolyongás" után volt 1 óra szabadprogram. Vajon mire használtuk? Hát persze, hogy sör ivásra. Ha már eljöttönk és részben a jó cseh sörök miatt jöttünk, akkor alap, hogy iszunk. Előtő este a vacsoránál Budweisert ittunk de itt ahová betértünk csak 1 fajta sör volt. Persze a nevét már el is felejtettem. A lényeg, hogy amikor leültünk odajött a pinér és csak megkérdezte, hogy sört akarunk? Hangosan bólintottunk, de 1 perc múlva már hörpöltük is a sört. Nem volt kérdés, hogy milyet, nem volt kérdés, hogy mennyit kosóval vagy csak pohárral. Hozták és kész. Meg kell jegyeznem, hogy finom volt. Egy kis melegedés után ismét a gyaloglásé és a nézelődésé volt a főszerep, mert ismét a látnivalók között voltunk. Gyakorlatilag minden olyan helyet bejártunk, amit elsődlegesen 1 nap alatt meglehet nézni. Egy ismételt 3 órás etap után ismét egy pihenő jött kb.1 óra. Itt azért már nem söröztünk, de mozogni kellett, mert akkora igencsak átfáztunk. De nem zavart, mert 4 órától várt ránk egy 2 órás hajókázás a Moldván egy svédasztalos vacsorával egybekötve. A hajón szerncsénkre csak a mi csoportunk volt, na meg jó meleg. Az első óra az evéssel telt. Volt mindenféle ennivaló, előételek, meleg ételek és sütemények. Nem lehetett panaszunk. A hajóra lépéskor pedig egy fogadó ital is belefért. Az első órába az evésen kívül más nem sok mi történt, mert egy zsilipen kellett átmenni és ott várakoztunk a legtöbbet, vagyis álltunk egy helyben. De miután elindultunk - tele hassal - a városi látvány volt a lényeg. A hajó szinte a teljes városi szakaszt bejárta, így az idegenvetezőnek volt beszédre lehetősége bőven. Meg is tette. A két órás hajóút után azért még várt ránk egy kis városnézés - bő 2 óra. Sötétedett már, de a Vencel térig azért eljutottunk. A buszhoz 8 órára mentünk és a félórás út után ismét a szállodánkba voltunk. Mondanom sem kell, hogy sokat most sem kellett ringatni, hogy elalludjunk.

Időközben eszembejutott a sör neve : "Svijany"